Gázkazán kontra gázkazán: a környezetvédelem jegyében

Mi a helyzet a gázkazánok terén?

Magyarországon a legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémát még mindig a lakossági fűtés légszennyezése okozza, derül ki egy 2016-os cikkből. Az utóbbi években egyre gyakoribbá váló szmogriadókhoz a hagyományos – köztük gázkazán – fűtések is hozzájárulnak. Vidéken, a távfűtés növekvő árával párhuzamosan megnőtt a szilárd (fa, lignit, barnaszén, egyes esetekben hulladék égetése) és a vegyestüzelésű kazánok használata is, ami jelentősen megdobja a károsanyag-kibocsátás mértékét is. Egy felmérés szerint, az egyre romló levegőminőség ellenére a szolgáltatók és ingatlantulajdonosok kisebbik hányada ruház be környezetbarát fűtési rendszerre, noha mára már elérhetőek olyan nagy hatásfokkal rendelkező technológiai megoldások, amelyek a környezet csökkentett terhelése mellett rendkívül gazdaságosak is.

A zöldberuházások népszerűsége, a lassú ütem ellenére, szerencsére fokozatosan nő, és már több hazai városban is táptalajra talált. A fővárosi távhőszolgáltató célkitűzése is ezt mutatja: 2022-re kitűzött tervezetük a bio energiaforrásokra való átállás mellett a kéménymentes belváros projektet is tartalmazza.. A károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó folyamatot felgyorsítaná a lakosság részvállalása is. Lakossági szinten a távfűtés és a korszerű, kondenzáció elvén alapuló gázkazánok bekötése segítené a kialakult helyzet mérséklését.

A gázkazánok fejlődése

A gázkazán egy olyan szerkezet, amely éghető gáz segítségével hőenergiát szabadít fel, és ezt a hőenergiát elsősorban fűtésre, másodsorban villamosenergia előállítására használjuk. A kazánokat alapvetően három csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy milyen halmazállapotú anyagot használnak fel a hő termelésére. Ezek a csoportok a szilárd, folyékony és gáztüzelésű berendezések.

Kezdetben a nyílt égésterű kazánok voltak az elterjedtek, ezekről azonban hamar kiderült, hogy egészségkárosító hatásuk van, és ma már egy weboldal sem forgalmazza őket. A kazánok füstelvezetéséhez nagy kéményére van szükség, amelynek hatékonysága függ a szélviszonyoktól és a kémény elhelyezésétől, így előfordult, hogy az erős szél miatt visszaáramló füstgáz súlyos, akár halálos mérgezést okozott. További hátrányuk, hogy a megfelelő „kémény-huzat” elérése érdekében magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt jelentős mértékben csökken a gázkazán hatásfoka.

A nyílt égésterű gázkazánok használatából eredő problémák miatt az emberek máig előítéletesek ezekkel a berendezésekkel szemben, noha a technológiai fejlődésnek köszönhetően a jelenleg kapható, zárt égésterű modellek már teljesen biztonságosak. Az égéshez szükséges oxigént az épületen kívülről nyerik és a füstgázt oda vezetik vissza.. A hatásfok a pontosabb gáz-levegő arány és az alacsonyabb távozó égéstermék hőmérséklet miatt magasabb, így nem csupán biztonságosabb, de hatékonyabb is elődjénél. Sokáig ezeknek a kazánoknak a kizárólagos töltése földgáz, vagy PB gáz volt, melyek súlyosan környezetkárosítóak. A fejlődő technológia, a hulladéktermelés drasztikus mértéke, a fenntarthatóság és környezetvédelem térnyerése mind hozzájárultak a biogázok szükségszerű hasznosításához.

Biogáz töltésű gázkazánok

Mára nem csupán a fosszilis energiahordozók elégetésével nyerhetünk hőt, hanem biogáz használatával is, amely költséghatékony és környezetbarát alternatívának bizonyul. Amíg a megújuló erőforrások felhasználásához természeti adottságok szükségesek (pl.: a napenergiát befolyásolja a napsütéses órák száma, a szélenergiát a domborzati viszonyok),  addig a biomasszából előállított biogáz bárhol hasznosítható. A biogáz (vagy depóniagáz) töltésű gázkazán alkalmazása lehetőségek nyújt a kommunális hulladék újrahasznosítására is. További előnye, hogy az így keletkezett melléktermék a mezőgazdaság számára is hasznos. A lebontási maradékkal biztosítható a talaj szerves anyag utánpótlása, vagyis a trágyázás, így végső soron egyáltalán nem, vagy alig termelődik felesleg.

Kondenzációs gázkazánok

A zárt égésterű kazánokhoz hasonló elven, de még magasabb hatásfokkal működnek a kondenzációs gázkazánok.  Az 1980-as években Hollandiából kiinduló technológia viszonylag gyorsan elterjedt. Németországban a központi fűtések mintegy 80%-át alkotja.

A kondenzációs gázkazánban végbemenő égési folyamat során nagy mennyiségű vízgőz keletkezik, amelynek hőenergiáját a kondenzációs eljárásnak köszönhetően a kazán képes visszanyerni. A termelt füstgáz mennyisége is jelentősen kisebb, és egy csatornán keresztül távozik a rendszerből. A kondenzációs gázkazán hátránya az, hogy nagy felületre van szüksége a hőleadáshoz, ezért elsősorban padló-, fal-és mennyezetfűtéshez ideális.

A környezettudatosság előtérbe kerülése és az egyre fogyatkozó földgázkészletek miatt a biogáz és a kondenzációs eljáráson alapuló megoldás lehetővé tették, hogy a gázkazánok versenyben maradjanak az olyan alternatív fűtési módszerek mellett, mint a villanypanel vagy a solar rendszer, és olyan melléktermékekkel szolgáljanak, amelyek tovább hasznosíthatóak a gazdaságban. Amennyiben új gázkazán vásárlására adjuk a fejünket, érdemes alaposan tájékozódni, és több szempontot is mérlegelni, mielőtt döntést hozunk. Mind a jelenlegi helyzetért, mind a jövőért felelősek vagyunk.